Hívőnek lenni azt jelenti: felismerjük, hogy nem tudunk semmit.
És ezért elfogadunk egy vezetőt, és rábízzuk magunkat.
Aki világít nekünk a sötétségben.
A hit világossága nem azt jelenti, hogy elmúlt a sötétség.
Csak azt, hogy a sötétségben lobog egy fáklya.
És így láthatjuk, hogy sötétség vesz körül bennünket.
És nem tudjuk, hogy jó irányba megyünk-e, de bízunk a vezetőnkben, mert mit is tehetnénk mást?
A hívő ugyanabban a sötétségben bolyong, mint aki nem hisz.
Nem látja jobban az utat, csak bízik benne, hogy az jó felé vezet.
Nem gondolhatja különbnek magát annál, aki nem hisz: ő ezt választotta, a másik pedig azt. A helyes út: rejtély.
A hívő ember vezetőt választott magának. Éppúgy, mint aki másban hisz.
Nem gondolhatja különbnek magát annál, aki másban hisz: ő ezt választotta, a másik pedig azt. A helyes út: rejtély.
A fáklya fénye pedig nagyjából ugyanazt mutatja minden hívőnek: szeretni kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése