2017. május 25., csütörtök

Nekünk is

Én nem ajánlanám Orbánéknak, hogy fölingereljék a nőket. A végén még kivívják a szabadságot. Nekünk is.

Vannak szabályok

Vannak szabályok. Pl. hogy soha – azaz SOHA – nem javítjuk ki egy Facebook-ismerősünk helyesírását. És másét sem, ha nem vagyunk tanári – vagy szerkesztői – szerepben.

2017. május 23., kedd

Finomul a kín

Füllel, lábbal bizonyítunk. Ez szerintem jó, a kifinomultság jele. Hófehérkének még a szívét kellett (volna) elhozni.

2017. május 22., hétfő

Nem leszünk törökké

Szerintem a tegnapi tüntetés -- és általában a tüntetések újabb hulláma -- arról szól, hogy "nem leszünk törökké". Azaz nem fogadjuk el, és konkrétan a fiatal nemzedék nem fogadja el a NER által kínált értelmezési kereteket, kulturális struktúrákat és nyelvet. A magátólértetődőség varázsköréből való kilépés borzasztó fontos. (Ezért volt szerintem pl. nagyon helyes Lukácsi Katalin szerepeltetése a demonstráción.) Ez az öntudatra ébredés még csak elkezdődött, és láthatóan nincs, aki menedzselje (vagyis nincs párt), de hosszú távon akár egy erőszakmentes ellenállási mozgalmat is megalapozhat. Ha lemondunk a 18-as kormánybuktatás délibábjáról, akár biztatónak is találhatjuk a folyamatokat.

2017. május 21., vasárnap

Generációk

És akkor hirtelen meglátom Évát. Köszönni akarok, de nem, hülye vagyok. Éva közelebb kell legyen a hetvenhez, mint a hatvanhoz, ez a csaj meg itt a kisfiúval sokat mondok, ha 40, de inkább kevesebb. Vagyis annyi, mint Éva volt akkor, amikor még gyakran találkoztunk. Tüntetünk. Lényegében ugyanazért, mint amiben akkor hittünk.

Póré

Valahogy (anélkül, hogy végiggondoltam volna persze) mindig azt képzeltem, hogy a "póréhagyma" szóban a "póré" valami önmagában is létező szó, mint mondjuk, a "medvehagymában" a "medve". A szó jelentése homályosan bolyongott bennem valahol a "pór", a "paraj", a "paréj" és a "pőre" szavak által meghatározott szemantikai térben. :) Aztán egyszer csak rá kellett ébrednem, hogy a "póré" egyszerűen 'póréhagymá'-t jelent. És semmi mást. :) (Knausz Imre nyelvészeti egypercesét hallották. Köszönjük a figyelmet!)

Hol van a rendszer?

Régen volt, valamikor 89-ben talán, ültünk az OPI-ban hárman-négyen, és a történelemtanításról beszélgettünk. A rendszerben látás fontossága került szóba, és akkor az egyik kolléga valami ilyesmit mondott: az odáig rendben van, hogy a tananyagban van egy rendszer, de van egy másik rendszer is, ami a tanuló fejében van, és ennek a kettőnek kell együtt egy rendszert alkotnia. Ez megmaradt bennem, és ma azt hiszem, hogy kollégám ezzel a tanítás lényegét ragadta meg.

A naiv felfogás szerint ugyanis a tanterv összefoglalja, hogy mit kell tanítani, és ez valójában a lényeg. Ezt a szaktudósok tudják a legjobban. A pedagógus pedig, mint valami technikus, tudja, hogy ez milyen technológiával közvetíthető. A tanári kompetencia lényege azonban nem ez. A szakértő tanár azt tudja, hogyan kell egyszerre látni a dolgok rendszerét és a gyerek fejében levő rendszert, és hogyan kell a közvetítéseket megteremteni. Azt pedig mondanom se kell, hogy a tanuló fejében kialakuló rendszerhez nem mindig a rendszerbe szervezett tananyag a kulcs.